2016
ÁPR
07.

Önnek egy üzenete érkezett – Feladó: Rúdsport

A rúdsport - bár számos öröm forrása - korántsem veszélytelen. Erről már sok szó esett. De mennyire más az, amikor valaki mindezt a saját bőrén (jelen esetben testén) tapasztalja meg! Kremling Virág írása.

Az ember lánya, amikor rudazásra adja a fejét, még nem készül semmiféle sérülésre. Miért is készülne? Meg sem fordul a fejében. Hiszen minden ismerősének közösségi oldala tele van vidámabbnál vidámabb rudazós képekkel, menő pózokkal, trükkökkel, amelyből – hozzáteszem helyesen - arra a következtetésre jut, hogy ezt ő is akarja csinálni.

Azonban ha előre olvasgat dolgokat felkészülés jeligével, és véletlenül talál sérülés témában bármit (ami amúgy irányzott kereséssel sem könnyű), azon általában átsiklik, (most) még nem érdekes számára. Pedig kezdő szinten elkezdi majd megtapasztalni a kisebb sérüléseket, véraláfutásokat. Aztán később haladó szinten megtapasztalja a zúzódásokat, húzódásokat is. A mester illetve magasabb szinten pedig már viszonylag komolyabb sérülések is összeszedhetők, melyek adódhatnak egyrészt a gyakorlatok komplexitásából, másrészt a rudazó egyén habitusából is (pl. túlzott önbizalom, túledzés, túlterhelés, fáradtság, figyelmetlenség, nem megfelelő bemelegítés stb.). 

Úgy gondolom, a sérülés téma a rúdsport komolyságához, rohamos fejlődéséhez, terjedéséhez képest eléggé elhanyagolt, viszont kell róla beszélni, valamint javasolt rá felkészülni – mind fizikai, mind pénzügyi értelemben véve. Mégiscsak egy „extrém sportról" beszélünk. Tapasztalataim szerint a hosszú távon komolyan rúdsportolók, rúdfitnesszt gyakorlók 90%-ának már van sérüléssel kapcsolatos élménye, amelyeket általában házi praktikákkal igyekszik megoldani. Persze nem könnyű megfelelő platformot, orvost találni, ez volt az egyik személyes motivációm a bejegyzés megírásához.

Én 2013 óta rudazom. Azóta egy hetet sem hagytam ki. Kivéve két alkalmat, amikor is hosszabb kényszerpihenőre kényszerültem. Előtte is voltak kisebb sérüléseim, zúzódásaim, viszont az első komolyabb (láb) húzódásomat a mester szinten eltöltött első év után szedtem össze, amit csontkovács tudott végül hatékonyan kezelni. Életemben először jártam ekkor csontkovácsnál és őszinte leszek először nem hittem benne. Persze azt nem mertem elmondani neki, mit sportolok, így inkább biztosra mentem a szertorna megnevezéssel. ☺ Már az első kezelés után teljesen elmúlt a fájdalom, aminek nagyon megörültem (és viszonylag olcsón megúsztam), majd a szabad, fájdalommentes mozgás érzésén felbuzdulva újra nagy hévvel vetettem bele magam a rudazásba. Egyből sikerült is összeszedni egy komolyabb vállsérülést valószínűleg a túlterhelés miatt. Maga a tünet az volt, hogy reggel a jobb karomat nem tudtam felemelni, és ez így is maradt a nap folyamán. Felkötött karral jártam egy ideig, de elég hamar meguntam, és kipróbáltam a gyógymasszázst, majd a köpölyözést (kis üveg harangocskákat húzogatnak a bőrödön, ami alatt vákuum képződik, ezáltal felemelkedik a bőr és így lazítja az izmokat), ami gyulladáscsökkentő hatású. Ez segített ideiglenesen. Ezután a kalandparkban történő egész napos kötélmászás viszont nem… Úgyhogy másnap megint előjött az a bizonyos ’nem tudom felemelni a karom’ érzés. ’Próbáljuk ki a kinezio tape-et!’, hasított belém a gondolat. A tape egész jól tartotta a vállam, bár hosszú távon nem bizonyult eredményesnek. Ennyi kísérletezés után rájöttem, hogy ez nem holmi ’kialszom magam és elmúlik’ típusú sérülés, és keresni kezdtem egy orvost. Vállsérült „sorstársak” vigasztaltak, hogy ne izguljak, nem lesz ez több mint fél év kihagyás. 

Első nekiugrásra próbáltam keresni vállspecialistát, ami nem volt könnyű. A javasolt doki oldala három hónapos várakozási időt jelzett. Annyit biztos nem szerettem volna várni, gondoltam, csak van más jó orvos is, tévedtem. Találtam egy másik, nem vállspecialista dokit (róla is jó vélemények szerepeltek minden weboldalon), akihez volt korábbi időpont, de természetesen itt sem mertem elmondani, mit sportolok, meg amúgy is bevált máshol már a jó öreg szertorna sztori. Szóval itt nagyon az elejéről kezdtük, de épphogy belemerültem volna a témába, egyből MRI-re akart küldeni. Ezt kihagytam, de mint utóbb kiderült, ez korántsem volt rossz döntés. Újra megnéztem az a bizonyos vállspecialista orvos naptárát, jó megérzés volt. Két hét múlva már ott is voltam a rendelőjében. Elmeséltem neki a másik dokinál tapasztalt kalandjaimat, amire ő annyit mondott, hogy neki maximum egy röntgenfelvételre van szüksége a vállamról. Már a felvételek megérkezése előtt megállapította - egy alapos fizikai vizsgálat után - a pontos diagnózist, és a kezelési módot. Azért a röntgenre is rápillantott. Betartva a javaslatait, meggyógyultam. De nem csak meggyógyultam, megfontoltabb is lettem. 

Egészen addig, amíg sikerült egy újabb sérülést összeszedni agyrázkódás témában, de az már egy másik történet, amiben kórház is szerepel, mint plusz móka faktor.

Nekem így üzent a rúdsport, hogy vegyem ’őt’ komolyan. Remélem, Ti megússzátok kevesebb üzenettel. ☺

Szerző: Kremling Virág


Hozzászólások


További kapcsolódó bejegyzések

2016
JÚN
29.

Mi köze a rúdnak a masszázshoz?

Kevés olyan szerencsés van, aki intenzív sportolás mellett ne sérült volna még le. A túlzott igénybevétel általában húzódásokhoz, gyulladásokhoz vezet, amelyek megfelelő kezelés hiányában elhúzódhatnak, súlyosbodhatnak. A hagyományos orvosi módszerek mellett manapság egyre inkább előtérbe kerül a masszázs, ami a rúdsportban is hasznos gyógyító módszer. Horváth Petra masszőrrel beszélgettünk.


KATEGÓRIÁK

HÍREK »
SZTORIK »
RÚD+TE »
TIPPEK »

SZAVAZZ!

Te milyen ziát használsz?

iTac
Dry Hands
White Chalk
LupitPole párnácska
Dew Point
Váltogatom
Semmit
Nem tudom
Más

SZAVAZOK!

LEGNÉPSZERŰBB CIKKEK

ESEMÉNY NAPTÁR

Facebook

Instagram

Kövess Instagrammon!

Értesülj elsőként!

Ha az elsők között szeretnél értesülni a legújabb rudas hírekről, iratkozz fel időszaki hírlevelünkre!

Küldj nekünk történetet!

Van olyan rudas híred vagy történeted, amit megosztanál? Küldd el az info@rudvilag.hu címre!