2016
AUG
16.

Alice Rúdországban - interjú Kristy Sellars-szel

Izgalmas és kreatív előadásairól ismerheti a világ az ausztrál rúdtáncos anyukát, aki pár hete egy soha nem látott, egészen forradalmi rudas produkcióval nyerte meg a rangos Pole Theatre Sydney versenyt. A korábban is jelentős díjakat megszerző Kristy Sellarst faggattuk az ötlet eredetéről, és még sok másról.

Honnan jött az ötlet, hogy Alice bőrébe bújsz a Pole Theatre Sydney versenyre?

Már pár éve motoszkált a fejemben a gondolat, hogy az Alíz Csodaországbant szeretném színpadra állítani. Három éve lehetett, mikor egy vetített hátterű előadást láttam, és nagyjából másfél éve kezdtem utánajárni, miképp lehetne ezt a technikát a rúdtánccal összefűzni. Borzasztó nehéz volt a keresgélés, de végül rábukkantam Ryan Talbot-ra, a fiatal tehetségre, aki korábban szintén egy Alice témájú táncprodukcióhoz biztosított animált hátteret. Felvettem vele a kapcsolatot, és megkérdeztem, lenne-e kedve belevágni velem ebbe a projektbe. Azt hiszem, a sors keze is benne volt a dologban: nekem jött az ötlet, és akkor belefutottam Ryan videójába:

A háttér tehát biztosítva volt. Segített valaki a koreográfia összeállításában?

Bár a háttér több mint fele már létezett, mikor belevágtunk a projektbe, mégis 4 hónapba tellett, mire eljutottunk odáig, amit a Pole Theatre színpadán előadtam. A koncepció mellett néhány mozdulatot megtartottam az eredeti táncelőadásból, mely Andrea Taylor munkája, azonban a maradék 90 százalékot összeállítani hatalmas kihívás volt. Meg kellett alkotnom egy táncot, mely elmesél egy történetet, bevonja a rudat, illik a háttérhez, és különösen oda kellett figyelnem, nehogy belerúgjak a kivetítőbe.

Nemcsak te mozogtál a színpadon, hanem a háttér is rendkívül élő volt. Nem zavarodtál néha bele?

A legeslegfontosabb az időzítés volt. A lehető legpontosabban kellett éreznem, melyik mozdulat melyik tizedmásodpercben történik. Számtalan alkalommal elgyakoroltam, míg teljesen tudatában voltam a saját helyemnek, és hogy mi hol látszik a kivetítőn. Mindig lefilmeztem az edzést, hogy mikor visszanézem, kiszűrjem a hibákat, és lássam, mi is fog történni majd a színpadon. Ryan munkája már májusra befejeződött, én július elejére lettem tökéletesen kész a koreográfiával, addig mindig találtam csiszolgatnivalót. Napi négy-öt órát töltöttem edzéssel, amit nagyon meg kellett szervezni, hiszen júliusban tanítottam Új-Zélandon és az Egyesült Királyságban is.

Végül a sok munka meghozta gyümölcsét. Korábban is meséltél már el történetet a koreográfiáiddal, gondolok itt Sherlock-ra, vagy bújtál már más szerepekbe, például stewardess is voltál a rúdon. Mi a célja a produkcióidnak, mit szeretnél velük közvetíteni?

Nem tartom mindig fontosnak a történetmesélést, néha csak egy-egy zenét kedvelek meg, és arra szeretnék táncolni. De egy show egyaránt szól az előadóról és a közönségről. Szeretném, hogy olyat lássanak, amire felfigyelnek, ami tetszik nekik. 

És a stúdiód is – a koreográfiáidhoz hasonlóan – különleges, egyedülálló. Milyen érzés egy erdőnek berendezett teremben, vagy akár a „csillagos ég” alatt táncolni?

Iskolám, a PhysiPole apró stúdióként kezdte - mára pedig már Ausztrália tíz különböző pontján is jöhetnek hozzánk a tanítványok. Fontosnak tartom, hogy olyan környezetben gyakoroljanak, ami inspirálja őket, és persze a trénereket is. Én is ezt érzem minden alkalommal, mikor belépek.

Nem kerülhetem meg az örökzöld kérdést: nehéz egyszerre anyának és rúdtáncosnak lenni?

Igen! (nevet) Minden anya megérdemli, hogy vállon veregessék! Nehéz megtalálni az egyensúlyt az edzés, az üzlet és a családdal töltött idő között. Személy szerint engem ez egyfajta alázattal tölt el: tudom, hogy rengeteg követőm van, de a nap végén hazamegyek, és én vagyok a „mami”.

Mi lenne a tanácsod azoknak a lányoknak, akik azt mondják: „jaj, engem is nagyon érdekel a rúdtánc, de majd csak akkor megyek, ha ledobtam pár kilót”?

Mindig úgy érzem, ez a legfurcsább dolog, amit valaki kérdezhet. Mit szólnának ahhoz, ha azért kezdenének el rúdtáncolni, hogy fogyjanak, és közben még jól is érezzék magukat?..

Milyen tervekkel készülsz a jövőre?

Ryan és én egy egészen új produkcióval készülünk a Pole Theatre World-re. Ez alkalommal minden teljes mértékben saját lesz: a koncepció, a zenék kiválasztása - és természetesen a koreográfia. Ezután egy hatalmas és igen hosszú projektbe kezdünk bele: szóval tartsátok nyitva a szemeteket!

 

Alább egy szintén rendkívül érdekes koncepciójú produkció Kristy-től a 2013-as Pole Art versenyről:

Szerző: Menyhért Dorka


Hozzászólások


További kapcsolódó bejegyzések

2018
JAN
19.

Filológia és rúdsport - interjú Olena Mininával

Eredeti végzettsége szerint zenész-filológus, és imád korcsolyázni. Mellesleg pedig a világ élmezőnyébe tartozik mind rúdsport, mind pole art terén. Kinézetre egy csendes szőke lány, de háromszor simán megcsinálja egymás után a human clock-ot forgó rúdon, nyújtott lábbal. Olena Mininával Tamás Andi készített interjút.


2018
JAN
02.

Pole Theatre Hungary 2018

2nd edition of Pole Theatre Hungary on 5th May 2018 in Trafó! Don't miss one of the most entertaining competition! Categories: Art, Drama, Comedy and Classique. Levels: Semi-Pro and Pro.

Applications start on 6th January.


2018
JAN
02.

Pole Theatre Hungary 2018

Idén is megrendezésre kerül a Pole Theatre Hungary verseny, a világ egyik legnépszerűbb rudas versenye! Kategóriák: Art, Drama, Comedy és Classic. Szintek: haladó (pro) és középhaladó (semi-pro). 

Nevezési határidő: 2017. február 28.

 


KATEGÓRIÁK

HÍREK »
SZTORIK »
RÚD+TE »
TIPPEK »

SZAVAZZ!

Te milyen ziát használsz?

iTac
Dry Hands
White Chalk
LupitPole párnácska
Dew Point
Váltogatom
Semmit
Nem tudom
Más

SZAVAZOK!

LEGNÉPSZERŰBB CIKKEK

ESEMÉNY NAPTÁR

Facebook

Instagram

Kövess Instagrammon!

Értesülj elsőként!

Ha az elsők között szeretnél értesülni a legújabb rudas hírekről, iratkozz fel időszaki hírlevelünkre!

Küldj nekünk történetet!

Van olyan rudas híred vagy történeted, amit megosztanál? Küldd el az info@rudvilag.hu címre!