02.
#NemVetkozom vagy #IgenVetkozom?
Bár már egy ideje csendben folyik, nemrég pattant ki igazán a vita a rúdtáncosok körében arról, hogy ki is az igazi rúdtáncos. Az egésznek az oka pedig egyetlen hashtag volt. Hogy ez mi, az kiderül a Daily Dot tegnap megjelent cikkéből.
Ahogy a rúdtánc művészete a sztriptízbárok színpadairól átszivárgott az edzőtermekbe és a nemzetközi rúdversenyek falai közé, a “rudasok” úgy kezdték elárasztani a szociális médiát mindenféle lélegzetelállító akrobatikus trükkökkel. Sokan a rúdvilágban egyenesen elutasítják a rúdtánc szexipari eredetét, ezáltal is erőteljesen elhatárolva magukat az “olyan” rúdtáncosoktól. A legutóbbi - és jelenleg is folyó - csatát az Instagramon egyre inkább terjedő #NotAStripper (tk. #NemVetkozom) hashtag robbantotta ki.
Előbbi címkét rendszerint csillogó testpermettel bevont hölgyek képeihez, illetve szórakozóhelyeken dolgozó, éjszakai műszak után ott rekedt szingli lányok fotóihoz biggyesztették. Azonban olyan rudasok képein is feltűnt, akik egyértelművé szerették volna tenni, hogy pusztán attól, hogy otthonosan mozognak a rúdon felfelé és lefelé, még nem jelenti azt, hogy férfiak ölébe is ülnének.
Ezt viszont a “szakmabeliek” szabályos támadásnak vették. Nem csak azért, mert ez csak tovább erősítette a már egyébként is használt “nem vagyok szexmunkás” megkülönböztetést, hanem a kortárs rúdtánc miatt is, amit rengeteg stúdióban ma is tanítanak szerte a világon, és amit éppen tőlük ered.
“Azok az oktatók és diákok, akik keményen próbálnak elhatárolódni tőlünk, csak tovább fokozzák a ‘szexuális munkás’ megbélyegzést” - mondja el a Daily Dotnak Elle Stanger, az Oregonban élő rúdtáncos és aktivista. “Elég paradox, hogy valaki fizet azért, hogy megtanuljon valamit, aztán éppen annak az eredetétől próbálja elhatárolni magát.”
Stanger még december végén posztolt egy felhívást a Facebookon, melyben rúdtáncos fegyvertársait arra szólította fel, hogy saját képeikhez kezdjék el beszúrni a #YesAStripper (tk. #IgenVetkozom) címkét, amit ő maga már nagyjából egy éve használ a rudas közösségekben észlelt rúdtánc-ellenes támadásokkal szemben.
A kezdeményezéshez időközben több teljesen meztelenre vagy csak félmeztelenre vetkőző táncos is csatlakozott, és hamarosan saját, munka vagy éppen a stúdióban készült képeiken is feltűnt az indítványozott hashtag, illetve számos hasonló, például #poledancestripper (tk. #vetkozorudtancos) vagy #proudstripper (tk. #buszkerudtancos), válaszul a #NotAStripper címkékre.
Melinda Grace, aki a portlandi Spyce night klubban táncol, a Daily Dotnak elmondta, ő maga azért kezdte el használni a #YesAStripper címkét saját rúdtáncos képei alatt, mert már belefáradt a szakmájához fűződő megbélyegző kijelentésekbe.
“Két master diplomával és egy doktori címmel rendelkezem, ráadásul mindezt diákhitel nélkül sikerült elérnem - hála a rúdtáncnak” - mondja Grace, és azt is elárulja, hogy ő számos hasonló végzettségű nővel dolgozik együtt, az ügyvédektől kezdve a főállású édesanyákon át a művészekig.
“A rúdtánc révén számtalan olyan készséget sajátítottam el, ami más, “normális” munkahelyeken is hasznosnak bizonyult, így különösen az értékesítés tekintetében: könnyebben tudom felmérni a vásárlók igényeit. Számomra ez egy kifejezetten hasznos szakma, és annyira szeretem, hogy bár már nincs rá szükségem anyagilag, továbbra is táncolok.”
A #NotAStripper hashtag mozgatórugója feltételezhetően a magukat rúdsportolóknak vallók azon törekvése, hogy a rúdtánc olimpiai sporttá váljon. A rúdtáncos szövetségek hihetetlen energiákat fektetnek abba szerte a világon, hogy ezt a műfajt - a torna egyik válfajaként - sokkal komolyabban vegyék. Eddig azonban a nagy megkülönböztetni vágyás a vetkőzés és a rudazás között még nem segített a rúdtáncot kvalifikálni az olimpiai sportágak közé. Azt viszont elérte, hogy a rúdtáncosok úgy érezzék, a saját örökségüket különösen ingerlő módon támadják.
A “pole fitness nem egyenlő a rúdtánccal” őrületre egyébként már tavaly felfigyelt Alana Massey, aki a szexuális jellegű munkákról ír. “Sokan állítják, hogy a pole fitness gyökerei elsődlegesen a kínai rúdhoz valamint az ősi indiai mallakhamb tradíciókhoz nyúlnak vissza, és közben hatalmas erővel támadják a rúdtáncot a klasszikus formájában, na meg a vetkőző lányokat, akik beszennyezik az igazi rúdtáncot” - hívta fel a figyelmet a jelenségre tavaly áprilisban Alana Massey a Daily Dotnak írott cikkében.
“Matilda Bickers sztriptíztáncos szerint a modern pole fitness követői úgy állítják be a rúdtáncot, mintha valami ősi ázsiai hagyomány kiterjesztése lenne, amolyan álspirituális ráncfelvarrás, aminek nagyjából ugyanolyan erőltetett, mint a jógának a mostani béna nyugatias megközelítése.”
Massey emellett asztalra pakolja azt is, amit sokan a pole fitness iparban egyszerűen nem hajlandók tudomásul venni: vagyis hogy a “nemrúdtáncosok” marketingje, a fellépőruháik, a hajdobálásuk, de még az előadásmódjuk is erőteljesen táplálkozik az általuk elítélt rúdtáncos kultúrából. Elég csak megnézni, hány stúdió árul platform cipőt, hajdíszeket vagy szexi fehérneműket, vagy tanítja éppen azokat az elemeket, amelyeket ezek a rúdtáncos lányok hosszú éveken át, kimerítő éjszakai show-kon való fellépéseik alatt tökéletesítettek. #NotAStripper hashtag ide vagy oda, elég nehéz lenne elképzelni a pole fitness-t ezek fényében a klasszikus rúdtáncosok nélkül.
Az eredeti Daily Dot cikk angolul itt olvasható.
Szöveg és fotók: Daily Dot és Instagram